Imádok utazni. Ahogy szinte mindenki.

Ha ráadásul te is azok közé is tartozol - mint én -,  akik folyamatosan mennének, látnának, éreznének, szagolnának, hogy új tájakat, új embereket, új kultúrát ismerjenek meg, akkor azonnal rájössz majd, hogy jó helyen jársz.

Mert az rendben, hogy folyton mennénk, de vajon megtehetjük-e?!

Amióta az eszemet tudom, a legtartalmasabb, a feltöltődést garantáló kikapcsolódás számomra az utazás volt. Így van ez ma is.

Szinte elvonási tüneteim vannak, ha nem kelhetek útra legalább két havonta. Ma már a nyarakat szinte nem is töltjük itthon.

Hatalmas élményt jelent az út megszervezése is, éjszakánként a legolcsóbb repülőjegyeket megkeresni, a legjobb átszállási lehetőségekre rátalálni, bújni a fórum oldalakat, ahol jobbnál-jobb ötletekre akadok. 

Azt hiszem már akkor is fanatikus voltam, amikor eléggé behatárolt lehetőségei voltak egy diáknak és szó nem lehetett nagy külföldi utakról. Persze - hála érte szüleimnek - akkor is utaztam, a lehetőségekhez képest: eljutottam Romániába, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba is.

Majd amikor kitárult a kapu, lehetőségek kincsesbányája tárult fel, sok cserediák programban és iskolai szervezett úton vettem részt. Így kezdtem el felfedezni Európát.

De aztán jött a másik nagy szerelem, a színház, amiért mindent feladtam. Így az utazást is. Illetve utaztam én, csak kicsit másképp: egyik színházból a másikba, egyik tájelőadásról a másikra. Más életforma ez, amikor azt sem tudod még, hogy másnap próbálsz-e, akkor nehéz a nyarat tervezni.

Időközben megtaláltam a másik felemet is, akinek szintén nagy boldogságot jelent felfedezni egy másik kultúrát, de mivel az ő szíve is a színházban dobog a leghevesebben, az utazásaink száma inkább csökkent, mint nőtt.

Majd megszületett a kislányunk és ezzel egy időben én egy alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsoltam. 

Még most is emlékszem rá, amikor édesanyám először említette, hogy az interneten böngészve látott egy oldalt és mi lenne, ha megnézném… Megnéztem. És ettől az utazási szokásaink varázsütésre megváltoztak, a kalandok pedig egyre gyakoribbak lettek.

Azóta még többet tudok arról, hogy lehet minőségi, tartalmas és low cost utakat szervezni.

Mert amíg engem olvasol, biztosan neked is megfordult a fejedben, hogy "Nyavalyog itt arról, hogy csak ideje lenne több és utazna... Nekem lenne időm, pénzem nincs rá!"

Tudom, mondhatunk bármit, napjainkban sok család nyaralásának tervezésekor az anyagiak a legégetőbb probléma. De olyan lehetőségek ezek, amik ezt is megoldják.

Ma sokszor a fapados repülőjegyek olcsóbbak, mint a belföldi vonatjegyek és ha szállásra sem kell költened, szárnyalhat bátran a fantázia. A mi vágyinknak ma már tényleg csak az idő szabhat határt. Bármilyen hihetetlen! 

Ezen az oldalon megosztom veled az eddigi tapasztalataimat.

Még a blog neve szorulhat némi magyarázatra.  

Lévén, hogy hatalmas termetem miatt szűkebb s tágabb környezetemben is mindenki Kicsinek hív, így a KICSIT utazom cseppet sem a véletlen műve. 

A blog indulásakor, az első időszakban igyekszem utolérni magam és röviden feleleveníteni eddigi utazásainkat, aztán ahogy sikerül gyakoribbá tenni a bejegyzéseket, praktikus tanácsokat, oldalakat, információkat és tippeket is szeretnék megosztani veletek.

Indulhatunk?