Húsvét Bécsben?

Ha találunk hozzá csereotthont...

Találtunk! Mégpedig úgy, hogy mi Húsvétkor utazunk, ők pedig Pünkösdkor szeretnének visszajönni. (A Húsvétot Frankfurtban, a nagymamánál töltik, ezért mehetünk az üres házba.)

És azóta azt is tudom, hogy nem csak egy szuper házat kaptunk Húsvétra Bécsben, hanem sokkal többet!

Egy barátságot, ami többet jelent annál, mint azt, hogy ingyen laktunk 3 napot Bécsben egy szuper házban és kaptunk egy csomó új ötletet a városhoz.

Soniával már a levelezések és egyeztetés alatt elkezdtünk teljesen más dolgokról is írogatni egymásnak. Kinek milyen kedve van, mi foglalkoztat most, hogy telt a napunk, melyik gyerek beteg, stb.

Furcsa, de rögtön éreztem, hogy mennyire egy hullámhosszon vagyunk.

Az a nyitottság pedig, ahogy beengedett a házukba és az életükbe. csodálatra méltó. Nagyon köszönöm!

Mi voltunk az első cseréjük, nagyon izgult, rettenetesen lelkes volt, de a férje tartott tőle, hogy mi lesz, rendben lesz-e minden.

Sok otthoncserélőnek voltunk már mi az "elsők" és bevallom őszintén, ennek különösen örülök ilyenkor.

Máskor is, de ilyenkor aztán különösen beleadok apait-anyait és készülök plusz meglepikkel, hogy minden klassz legyen, hogy aki velünk találkozik először, azt mondhassa, hogy ez még jobb is, mint amire számított.

Kicsit hitetlenkedtem, amikor írtam, hogy éjszaka érkezünk csak, mert előadás után indulunk és azt válaszolta, hogy semmi gond, nyitva hagyja a garázst, azon keresztül be tudunk menni, minden mást majd leír, a konyhaasztalon hagyja az instrukciókat. Szóval csak reméltem, hogy tényleg így lesz.

Minden úgy volt, ahogy megbeszéltük.

Bejutottunk a házba éjjel, tátottuk a szánkat, hogy milyen csoda helyre csöppentünk, mindenki bevackolódott kényelmesen a kiválasztott szobába és elaludtunk, hogy másnap egy finom reggeli után a nyakunkba vegyük a várost és csak menjünk, menjünk, menjünk...

Azóta Sonia elmesélte, hogy az egyik szomszéd, aki nem lelkesedik értük sem túlságosan, már hívni akarta a rendőröket, de előtte csak felhívta Soniát, hogy egy magyar autó áll a ház előtt és magyarok vannak a házban.

Erre persze Sonia nevetve mesélte neki, hogy igen, tud róla, a vendégeik vagyunk és ez mostantól gyakrabban fordul majd elő, hogy idegenek jönnek-mennek, mert csereotthon programmal utaznak.

Nem aratott vele osztatlan sikert, az amúgy is mufurc osztrák szomszéd szemében. ahogy mi sem, de nem bánom.

Szerencsénk volt és csodálatos idő volt egész hétvégén, nagyon gyorsan elrepült.

Bár Bécsből sosem elég.

Még szerencse, hogy itt van a szomszédban!