A „gombhoz a kabátot” utazás.

Ahogy megláttam a Ryanair oldalán a nyári Bergamo repülőjegy árakat, az egerem már száguldott is a csereotthon oldalra és kerestem, hogy hány cserepartner van a környéken.

14. Na, ez nem túl sok. De nézzük csak, Lombardiában 217, valamit biztosan összehozok.

Csak egy kis Olaszország… Csak egy icipici hosszú hétvége… Jaj, úúúúgy szeretném…

A néhány elküldött megkeresésemre egyetlen pozitív válaszra érkezett

Christian, aki sportújságíró, szívesen jönne Budapestre egy barátjával Alzano Lombardoból, ami egy 13 ezer fős kisváros néhány kilométerre Bergamotól.

Úgy terveztem, hogy négyen elindulunk Budapestről, viszont Hannának Pescara a végcél, találtam is Bergamoból másnapra egy járatot, ahol már várja az olasz barátnője és annak családja, mi pedig maradunk és hármasban eltöltünk néhány napot Olaszországban.

Reméltem, hogy sikerül kocsit is cserélnünk. Többször kérdeztem Christiantól, aki csak néha-néha válaszolt a leveleimre, az autócserére pedig egyáltalán nem.

Ismét meggyőződtem az olaszok híres lazaságáról, ami az otthoncserében is tökéletesen jellemző rájuk.

Végül megtudtam, hogy nem szívesen cserélne autót, neki nem lesz a miénkre szüksége Budapesten.

(Persze ez sem így lett!)

Kicsit elkeseredtem, mert az autóbérlés megdrágítja az utazást.

Nem állítanám, hogy minden kérdésemre választ kaptam, de boldogan elindultunk.

Hanna különösen izgatott volt, hiszen aznap lett 16 éves és élete első önálló európai útjára indult, ráadásul rögtön 16 napra.

Tudtam hová megyünk, kihez, megvolt a telefonszám és Christian vár minket a reptéren. Nagy baj nem lehet.

Becsekkolás után, még a Skycourtben kaptam egy sms-t tőle, hogy itt áll egy ismerőse szalonjában, intézne nekünk egy bérautót, jó lesz 50 euróért egy egész hétre? De azonnal válaszoljak, mert zárnak. Mennyiért??? Naná, hogy rábólintottam a szuper ajánlatra.

Aztán amikor megérkeztünk és Christian tényleg a reptéren várt minket és beültünk a vadonatúj LEXUS HYBRID-be, megértettem, hogy miért nem akart autót cserélni.

Ülni is csak vigyázzban mertem a csúcsjárgányban, nemhogy ezt használjuk egy hétig…

Megérkeztünk a lakásba és majd’ kiugrottam a bőrömből.

Varázslatos helyen volt, egy valódi kis ékszerdoboz a hegyek ölelésében, a képek nem adták vissza ezt a csodát.

Chrstian egy hatalmas parfétortával fogadott minket és a nekünk bérelt Renault Twingo kulcsaival. Kicsit beszélgettünk, egyeztettük a részleteket, megbeszéltük, hogy a pihenés végén reggel az édesapja értünk jön és kivisz a reptérre.

Majd elviharzott, hogy viszlát Budapesten! (Ahol persze boldogan használta az autónkat, miután elmondtam neki, hol találja a kulcsokat.)

Este egy családias olasz kisvendéglőben megünnepeltük Hanna 16. születésnapját és jókora gombóccal a gyomrunkban feküdtünk le, hiszen hajnalban indulás vissza a repülőtérre, Hanna utazik Pescaraba.

A Twingoban nem volt GPS, így annyira nem tudtam nevetni azon, hogy a miénk otthon maradt, jelezném, hogy még nem az okostelefonos applikációk fénykorát éltük akkor, így maradt a jó öreg térkép és a memóriánk, valaha ennyi volt összesen, reménykedtünk benne, hogy újra visszatalálunk a lakáshoz.

Hanna elrepült, mi pedig gyönyörű napokat töltöttünk Lombardiában.

Felmentünk a 800 méter magasan fekvő Monte di Nese-be, körüljártuk a Comói-tavat és voltunk Milánóban is.

Milánó elsőre nem győzött meg. Szép volt, szerettem, láttuk a főbb nevezetességeket, fagyiztunk, rengeteget sétáltunk, a dóm gyönyörű, de azt gondoltam, hogy Milánó "egynapos város". Kipipáltam, itt is voltunk. Klassz élmény volt, de nem hittem, hogy visszatérek még ide.

Azt pedig végképp nem gondoltam, hogy később ennyiszer.

Mert szép lassan megszerettem, minél több időt töltök ott, annál többet szeretnék. Újabb és újabb részeit fedezem fel és minden úttal egyre jobban elvarázsol.

Ahogy már arra is rájöttem, hogy remek kiindulópont - a szélrózsa minden irányába induló vonatokkal - Olaszország felfedezéséhez.

Ahogy Bergamo sem csupán egy a Ryanair desztinációk közül. Ha bárki olcsó jegyet talál, egy percig se habozzon! Csodálatos város.

Két fő részből áll: a Cittá alta-ból (felső város) és a Cittá bassa-ból (alsó város). A fallal körülvett felső város csaknem érintetlenül megőrizte a középkori jellegét, kihagyhatatlan az utazás a funicolare-val!

Bármikor visszamennék. Csak úgy sétálgatni is.

Aki pedig shoppingolni szeretne, annak szívből ajánlom az Oriocentert, ami egy hatalmas bevásárlóközpont az Orio al Serió Repülőtérrel éppen szemközt, akár napokat is el lehetne tölteni benne.

Azt még elmesélem, hogy egyik este "otthon" éppen könyveket lapozgattunk, mi is van a polcokon alapon és mivel a férjem nagy teniszrajongó, természetesen egy Nadalról szóló életrajzi könyvvel barátkozott. Meglepődve fedeztük fel, hogy a könyvet Christian írta.

Ezek után persze még jobban vártuk a budapesti találkozást.

Néhány órát töltöttük csupán együtt amikor hazaértünk, de jót beszélgettünk és jóféle magyar házi pálinkával is koccintottunk.

És persze csudijó érzés, hogy amikor újra Lombardiában jártam és küldtem Christiannak egy sms-t, mert sehogy sem sikerült kiderítenem valamit, szinte azonnal jött a válasz, hogy „Itt vagy? Megiszunk egy kávét?”

Mivel azóta számtalan alkalommal tértem már vissza a környékre, szívesen válaszolok a kérdéseitekre és segítek akár egy egynapos Milánó programjának kitalálásában, akár a Comoi-tó csodáinak felfedezésében.

https://www.facebook.com/kicsitutazom/